Gyakori kérdések

Hogyan tudjuk átadni a számlákat?

A könyveléshez az anyagokat átadhatja személyesen, postán, vagy megállapodástól függően mi elmegyünk érte.

Milyen szabályzatokkal kell rendelkeznie egy válalkozásnak?

A cégalapítást követő 90 napon belül a vállalkozás vezetője köteles elkészíteni a vállalkozás szabályzatait és iratmintáit. számviteli politika iratkzelési szabályzat selejtezési szabályzat leltárkészítési szabályzat értékelési szabályzat pénzkezelési szabályzat

Mikor érhetjük el Ön öket?

Hétfőtől péntekig munkaidőben, ill. előre egyeztetett időpontban délután, este és hétvégén is a partnereink rendelkezésére állunk.

Mit tartalmaz a havidíj?

A könyvelésen és a bevallások elkészítésén túl adótanácsadással és személyes konzultációval állunk az ügyfeleink rendelkezésére.

Mennyi az egyéni vállalkozás könyvelésének havi díja?

Az árbevétel és a számlák mennyiségének függvénye is, de általában 8.000 ft/ hó

Béren kivüli juttatások 2017-ben

2017.02.05.

2017-ben jelentősen változtak a béren kivüli juttatások.

Kötelező-e a cafeteria?

A „cafeteria” néven közismertté vált, választható elemekből álló juttatási csomag elterjedése a hazai gyakorlatban főleg a munkadíjak mellett adott különféle juttatások általánosnál kedvezőbb közterheinek köszönhető. Jellemző félreértés, hogy sokan a cafeteria fogalmát leszűkítve értelmezik, a Szja tv. fogalmi rendszerében a kedvezményes béren kívüli juttatásokkal azonosítják, holott a cafeteria nem kötelező adójogi fogalom, a juttatási csomag helyileg kialakított választható elemei közé bármilyen juttatás bekerülhet. A cégvezetés eldöntheti, hogy milyen juttatásokat, milyen feltételekkel ad cafeteria rendszerben, vagy azon kívül, esetenként akár az egyedi munkaszerződésekben rögzített módon. Az adószabályozás csak arról rendelkezik, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak.

A magánszemélyek juttatásai után fizetendő közterhek ugyanis a juttatások megjelenési formájától (pénzbeli nem pénzbeli), a magánszemély illetőségétől (belföldi, külföldi), a tevékenység minőségétől (művészek, sportolók stb.) és a juttatás körülményeitől különbözőek.

Munkadíj vagy juttatás?

A munka díjazásának fő formája a munkadíj, amelyből a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadón (szja) és 18,5 százalék egyéni járulék terheli, valamint amely után – ha a magánszemély foglalkoztatása nem tartozik valamely kedvezményes kategóriába – a foglalkoztatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho-t) és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást (szakho-t) kell fizetnie.

A járandóság része lehet költségtérítés, amellyel szemben a magánszemély a felmerült, igazolt kiadásait elszámolhatja költségként, vagy a törvényben meghatározott igazolás nélkül elszámolható költséget vonhatja le, a fennmaradó rész pedig a munkadíjjal azonosan visel közterheket.

A munkadíjon kívüli munkáltatói, kifizetői juttatás – akár cafetériában, akár azon kívül – lehet: 
adómentes, amelyet sem személyi jövedelemadó (szja), sem más kötelezettség nem terhel; 

  • kedvezményes béren kívüli juttatás, amely értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli a juttatót; 
  • egyes meghatározott juttatás, egyéb juttatás (kamatkedvezmény), amely értékének 1,18-szorosa után 15 százalék szja és 22 százalék eho terheli a juttatót.
  • önkéntes pénztári támogatói adomány, amely a magánszemélyt terhelő szja- és eho-köteles egyéb jövedelemnek minősül, de a magánszemély 20 százalék adó-visszatérítésre jogosult.

Mivel a magánszemélyek foglalkoztatóinak a legtöbb közterhet a munkadíjak után kell a fizetniük, érthetően törekednek a bérjellegű járandóságok kiváltására olyan juttatásokkal akár cafetéria-csomagban, azon kívül (is), amelyek révén adómegtakarítást érhetnek el.

Azonban a munkaviszonyban álló magánszemélyek bérének és juttatásainak meghatározásakor – a rendelkezésre álló költségkeret, az adózási és adminisztrációs szempontok mellett – a munkajogi, munkavédelmi előírásokat is figyelembe kell venni, így különösen azt, hogy

  • az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott juttatás vonatkozásában is; 
  • a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, helyettesítésére utalvány vagy más fizetőeszköz nem szolgálhat; 
  • a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel;
  • a munkavállalókat el kell látni a munkahelyi veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel. 

Tehát pl. a munkába járási költségtérítés, vagy pl. a védőszemüveg juttatása nem lehet cafeteria-elem.

Emellett a munkadíjak juttatásokkal történő kiváltását kötelező alapelvi szintű adózási előírások is korlátozzák:

  • az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, azzal, hogy nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése [Art 2. § (1) bekezdés];
  • a juttatások nem lehetnek teljesítményhez kötöttek, például jutalom kiváltók [Szja tv. 1. § (10) bekezdés].

Ha azonban nem teljesítményfüggő egyéni jutalmazásról, hanem pl. év végén a munkavállalók mindegyikét megillető ajándékozásról van szó, – akár a cafeteriaban, akár azon kívül – adható bármely adómentes (pl. kultúrautalvány, sportbelépő) vagy a 69–71. § szerinti adókötelezettség alá eső juttatás.

Mi számít munkáltatói béren kívüli juttatásnak 2017-ben?

A munkáltató által a munkavállalónak 1,18x0,15 szja+1,18x0,14 eho=34,22% közteher mellett adható béren kívüli juttatás 2017-ben 

  • legfeljebb évi 100 ezer forint pénzben kifizetett összeg,
  • Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás, 

lehet, együttvéve legfeljebb évi 450 ezer forint (a költségvetési szervek munkavállalói esetében évi 200 ezer forint) rekreációs keretben [Szja tv. 71. § (1) bekezdés, (6) bekezdés e) pont; 70. § (4a) bekezdés].

A pénzbeli béren kívüli juttatás adóévi keretösszege akkor 100 ezer forint, és a SZÉP-kártya támogatással együtt számított rekreációs keret akkor 450 ezer, (a költségvetési szervek munkavállalói esetében akkor 200 ezer) forint, ha a munkavállaló jogviszonya egész évben fennáll, egyébként pedig az említett összegeknek a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része, ha a munkavállaló jogviszonya csak az év egy részében áll fenn. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnt meg, az arányosítást nem kell alkalmazni.

Ugyanakkor a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a keretösszeget, illetve rekreációs keretet adózási szempontból nem kell arányosítani, de kollektív szerződés vagy munkaszerződés előírhat a részfoglalkoztatással arányos juttatást is, ami azonban túllépés esetén mindaddig nem jár magasabb eho-fizetéssel, ameddig a Szja tv. szerinti keretösszeget, illetve rekreációs keretet nem haladja meg.

A béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából a munkáltató és a munkavállaló fogalma kiterjed a társas vállalkozásra, illetve annak személyesen közreműködő tagjára is, továbbá munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló is [Szja tv. 71. § (6) bekezdés a)-b) pont].

Van-e a rekreációs kereten kívül is béren kívüli juttatás?

Meghatározott mértékig szintén béren kívüli juttatás 

  • a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész [Szja tv. 71. § (2) bekezdés a) pont, (6) bekezdés c) pont];
  • a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagjainak az adóévben nem pénzben adott, adómentesnek nem minősülő juttatások együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész [Szja tv. 71. § (2) bekezdés b) pont],

amely után a szakszervezetnek, illetve a szövetkezetnek 1,18x(15%szja+14%eho)=34,22% közterhet kell fizetnie.

A szakszervezeti, szövetkezeti, béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként adóköteles.

Üdülési juttatást akár két szakszervezet is adhat ugyanazon magánszemélynek, ha az mindegyiknek tagja, vagy pl. ha valaki az egyik szakszervezettől hozzátartozóként, a másiktól saját jogán részesül a juttatásban.

A közösségi alapból adott juttatások mellett a szövetkezettel munkaviszonyban álló tagoknak a szövetkezet munkáltatói minőségében további béren kívüli juttatásokat (pénzösszeg, SZÉP-kártya), valamint egyes meghatározott juttatásokat is adhat. 

vissza

Hozzászólások