A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1)-(4) bekezdése rögzíti azokat a követelményeket, amely alapján egy vállalkozás kkv-nak minősül. A pontos besorolás azért lényeges, mert a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) két – korábban már ismert – kedvezménye változik 2017. január 1-jétől erre figyelemmel.

A kedvezmények igénybevételének módosítása beruházásösztönző hatású. Az egyik kedvezményt a Tao tv. 7. § (1) zs) pontja és a Tao tv. 7. § (11) – (12) bekezdései szabályozzák. A rendelkezések értelmében az adóév utolsó napján kkv-nak minősülő vállalkozások csökkenthetik az adózás előtti eredményüket az olyan beruházás értékével, amelyet korában még nem vettek használatba. A beruházás lehet ingatlan beruházás, műszaki berendezés, gép, jármű. Adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vehető továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke is. A Tao tv. értelmében a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke is csökkenti az adózás előtti eredményt. Ez a kedvezmény eddig is ismert volt, azonban eddig 30 millió forint korlátot állított a jogalkotó. Ezt a korlátot 2017. január 1-jétől eltörölték, tehát nagyobb értékű beruházás esetén is érvényesíthető a beruházási érték teljes összege után. Egyetlen értékbeli korlátra kell figyelni. A Tao tv. 7. § (12) bekezdése értelmében a kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt.

A kormányzati szándék alapján – bár ez a törvénymódosítás még nem került kihirdetésre, csupán a december 5-én benyújtott T/13159. számú törvényjavaslat tartalmazza– a társasági adó 2017. évi mértéke a jelenlegi 10 és 19 százalékról 9 százalékra fog csökkenni. Ebből az következik, hogy 2017-től a kkv-k a fenti beruházásaik következtében 9 százaléknyi társasági adót spórolnak meg, tehát ennyivel olcsóbbnak élik meg a beruházások megvalósítását.

Tételezzük fel, hogy a beruházás összege 100 millió forint. A kkv. adózás adóalapja 400 millió forint. A 2016-os adóévben megspórolt társasági adó összege 30 millió forint 10 százaléka, tehát 3 millió forint. Amennyiben az adóalapja 500 millió forint felett van, akkor a 30 millió forint 19 százaléka, vagyis 5,7 millió forint. 2017-től ez várhatóan az 100 millió forint 9 százaléka, vagyis 9 millió forint lesz. Természetesen a számok a beruházás és az adózás előtti eredmény összegének függvényében változnak, de ezt a kis számítást mindenképpen érdemes elvégezni.

A tárgyalt beruházási kedvezmény a Tao tv. 7. § (12) c) pontja alapján az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Természetesen az adózó dönthet úgy is, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősíti.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy amennyiben a vállalkozás a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe, akkor a Tao tv. 1. számú mellékletének 14. pontja alapján 100 százalékos értékcsökkenést érvényesíthet adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Ebben az esetben egy 100 millió forint értékű – szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett – beruházásra jutó adóspórolás már nem csupán 9, hanem a kettős csökkentés miatt 18 millió forint lesz, ami nem elhanyagolható segítség.

A másik igen üdvözítő kedvezmény nem adózás előtti eredmény csökkentése, hanem a számított adó csökkentése formájában jelenik meg. A Tao tv. 22/A § (1) és (2) bekezdése értelmében a kkv-nak számító vállalkozás tárgyi eszköz beszerzéséhez, létesítéséhez pénzügyi intézménytől (nem kizárólag hitelintézettől) igénybe vett hitel kamatát (nem a teljes hiteldíját) a társasági adó összegéből levonhatja. A kedvezmény feltétele, hogy a tárgyi eszköznek nyilvántartásban kell lennie, illetve az adóév nem későbbi, mint a hitel eredeti visszafizetésének éve. Ne felejtsük el, hogy a kedvezmény a pénzügyi lízingre is vonatkozik. Ez az adókedvezmény sem új keletű, azonban a korábbi években a kamat 40 százaléka, majd 60 százaléka, 2017-től azonban már 100 százaléka vonható le az adóból. A beruházási kölcsönt igénybe vevő kis- és közép vállalkozások tehát a pénzügyi intézménynek (ideértve a pénzügyi vállalkozásokat is) megfizetett kamatot adóspórolásként élhetik meg, hiszen a kamatot elszámolják ráfordításként és még az adó összegét is csökkenthetik. Ez tehát még a kamatmentes hitel felvételénél is kedvezőbb lehetőség. Nem kizáró tényező az állami kamattámogatás megjelenése sem, de az sem, ha állami támogatás melletti hitelfelvétellel valósul meg a beruházás.

Tételezzük fel, hogy egy szabad vállalkozási zónában működő kkv. 2017. január elején beruházási kölcsönt vesz fel, amelyből tehergépjárműveket vásárol, amelyeket azonnal üzembe helyez. A gépjárművek együttes értéke – hogy korábbi példánkhoz hűek maradjunk – 100 millió forint. A finanszírozó pénzügyi intézmény adóévben 800 ezer forint kamatot számít fel, amely megfizetésre kerül. Ebben az esetben a ráfordításként elszámolt összeg 800 ezer forint, a beruházás értéke 100 millió forint, 100 százalékos értékcsökkenési leírás 100 millió forint. Az adóalap csökkentés összege 200,8 millió forint. Ennek az adója – feltételezett 9 százalék tao mérték alapján – 18,072 millió forint. Mindezen túl a számított adóból levonhatjuk a kamatot is, ami 800 ezer forint, tehát a megspórolt adó 18,0728 millió forint, amiről már érdemes gondolkodni.

A fentiekben csak két kedvezményre tértünk ki, de a Tao tv-ben megjelenő további lehetőségeket is áttekinteni, hogy jövőbeni elképzelésekre is figyelemmel dönteni tudjunk az adózási mód kérdésében.

Kapcsolódó cikkek

• 2017-től jön a járulékcsökkentés
• Nyugdíjas és szeretne vállalkozni?
• Itt az idei utolsó adótörvény módositás: a tao- és a szochó-csökkentés